Rekordközeli reálkamatokat kínálnak a magyar állampapírok, azonban egy elhamarkodott döntés miatt ezeken a befektetéseken is tudunk bukni, mivel a visszaváltási árfolyam alacsonyabb is lehet a névértéknél. Megnéztük, meddig érdemes tartani egy állampapírt ahhoz, hogy pozitívan tudjunk belőle kiszállni.
Az állampapírok népszerűségének adatai azt mutatják, hogy egyre erősebb az a bizalom, amellyel a lakosság és a vállalkozások a jövő kilátásai és a magyar gazdaság teljesítménye felé fordulnak - emelte ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Makón, a Magyar Államkincstár 77. állampapír-értékesítési pontjának átadásán. A miniszter egy érdekes adatot is hangsúlyozott: az elmúlt négy évben a friss lakossági megtakarítások fele állampapírba áramlott.
Az utóbbi évekhez hasonlóan 2016-ban is azt tűzte ki célul az adósságkezelő, hogy a lejáró devizaadósság minél nagyobb részét forintkibocsátásból finanszírozza. Az első negyedéves adatok alapján erre jó esély van, hiszen a piaci kötvények esetében nagyjából megfelel az időarányos célnak az értékesítés, a lakosság pedig olyan tempóban vette az állampapírt az év elején, hogy már meg is kellett emelni az éves célját az ÁKK-nak.
Az elmúlt 1-2 évben szerkezeti változás zajlott le a magyar megtakarítási piacon: korábban a bankbetétek, állampapírok, befektetési alapok és egyéb értékpapírok versenyeztek a lakossági megtakarításokért, most azonban előtérbe került az ingatlan, mint befektetés és a lakossági állampapír - hangsúlyozta Konkoly Miklós, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója. A Portfolio kérdésére a szakember elmondta, hogy a lakossági állampapírok előtérbe kerülése a jó hozamok eltűnése mellett az ÁKK árazásának köszönhető, véleménye szerint ugyanakkor a mostani 25 bázispontos kamatcsökkentés még nem hoz jelentős változást a lakossági állampapírok és a befektetési alapok közötti versenyben.
260 milliárd forinttal emelkedett februárban a lakossági állampapírok állománya. Kamatozó Kincstárjegyből (KKJ) vásároltak a legtöbbet a magyarok, még a hó eleji 25 bázispontos kamatcsökkentés előtt. A Féléves Kincstárjegy (FKJ) is sláger volt, de jól fogyott a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) is - áll az ÁKK legfrissebb közleményében.
Rendkívüli ütemben veszi a magyar lakosság az állampapírokat, ez pedig nagyon kedvező helyzetet teremt a magyar állam számára - vélik az OTP Bank elemzői. Számításaik szerint a kormány már most biztosította a június végéig lejáró devizaadósságok finanszírozásához szükséges összeget. Ez alapján nem égető a kormány számára devizakötvény kibocsátása.
Megemelt kamattal új Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) sorozatokat indít az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Futamidőtől függően 2,- 2,5 és 2,75 százalék lesz a kötvények garantált kamatprémiuma. Az új állampapírok vásárlására 2016. március 1-én adható le először megbízás a forgalmazóknál - írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
Február elején jelentette be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy többek között csökkentik a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) és a Féléves Kincstárjegy (FKJ) kamatát is egységesen 25 bázisponttal. A csökkentett kamat életbe lépését megelőző héten a magyar lakosság sosem látott heti keresletet mutatott a KKJ iránt, az FKJ pedig kamatcsökkentés ide vagy oda, továbbra is virágkorát éli.
Dancsó József szerint nem a Magyar Államkincstár (MÁK) új bérszámfejtő rendszere tehet a közszférában dolgozók bérkifizetéseinek csúszása miatt, a bérszámfejtés ugyanis már a hónap utolsó napján megtörténik. Szerinte inkább az okoz problémát, hogy a köztudatban már berögzült, hogy a fizetéseket következő hónap első vagy második munkanapján utalják, holott törvény szerint erre a hónap 10. napjáig van lehetőség. A MÁK elnöke a Magyar Időknek adott interjújában a lakossági állampapírok növekvő keresletéről is beszélt, tapasztalatai szerint egyre több fiatal vesz magyar állampapírt és egyre nő kereslet a hosszabb lejáratú lakossági papírok iránt is.
A lakossági állampapírpiac dinamikusan növekszik, rekordot döntött januárban a lakossági állampapír-állomány, így az államadósság többségi tulajdona belföldi szereplők kezében van - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója az M1 aktuális csatornáján.
Csaknem 190 milliárd forinttal emelkedett januárban a lakossági állampapírok állománya, mellyel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) a 2016-os éves tervének több mint harmadát gyűjtötte be egy hónap alatt. A forintban kibocsátott állampapírok teljes mennyisége 3707 milliárd forintot tett ki az év első hónapjának végén, a Féléves Kincstárjegyek értékesítése pedig sosem látott szintre ugrott - derül ki az ÁKK legfrissebb közleményéből.
Egységesen 25 bázisponttal csökkenti a lakosság számára értékesített fél,- egy és kétéves kincstárjegyek kamatát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) február 8-tól (tehát hétfőtől). Az egyéves Kamatozó Kincstárjegy és a Kincstári Takarékjegy Plusz éves kamata 2,5 százalékra, a Féléves Kincstárjegy és az egyéves futamidejű Kincstári Takarékjegy 2,25 százalékra, a kétéves Kincstári Takarékjegy kamata pedig 2,75 százalékra csökken -írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
181 milliárd forinttal emelkedett decemberben a lakossági állampapírok állománya, amellyel az eddigi legmagasabb havi értékesítést könyvelhette el az Államadósság Kezelő központ (ÁKK). A forintban kibocsátott lakossági állampapírok teljes mennyisége ezzel 3517 milliárd forintot tett ki az év végén. Az euróban denominált államkötvénnyel, a P€MÁK-kal együtt a teljes mennyiség közel 4079 milliárd forint - írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
Tudtad, hogy egy pesti átlagosan több mint 100 ezer forintért vett PMÁK-ot, KKJ-ból pedig az egy lakosra jutó legnagyobb összeg Fejér megyében van? A Magyar Államkincstár (MÁK) Portfolio-nak küldött válasza alapján eddig sosem látott módon mutatjuk be a lakossági állampapírok keresleti adatait.
83,5 milliárd forinttal nőtt októberben a lakossági állampapír állomány, ezzel a forintban kibocsátott lakossági állampapírok teljes mennyisége meghaladta a 3237 milliárd forintot. A legkeresettebb továbbra is a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ), amelyből közel 64 milliárd forint értékben jegyeztek a kisbefektetők - írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
48,8 milliárd forinttal nőtt szeptemberben a lakossági állampapír állomány, ezzel a forintban kibocsátott lakossági állampapírok teljes mennyisége meghaladta a 3154 milliárd forintot. A Prémium Euró Magyar Államkötvénnyel (P€MÁK) együtt a teljes mennyiség elérte 4017 milliárd forintot - írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
Az államadósság devizaaránya idén év végére 32 százalékra, 2017-re 25% alá csökkenhet, hosszabb távon pedig ezt 10 százalékra szorítaná le az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Barcza György erről a csütörtöki InfoRádió Aréna műsorban beszélt, ahol elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben 4% felettről 3,5%-ra csökkent a GDP-arányos állami kamatkiadás, ami százmilliárdokban mérhető kiadás megtakarítást jelent. A tavaszi brókerbotrányok idején tapasztalataik szerint több tízmilliárd forinttal nőtt az állampapírba fektetett lakossági megtakarítás, ennek aránya pedig 2018-ra előrejelzése szerint elérheti a 20%-ot is a teljes államadósság arányában.
Idén legalább 1,2 milliárd eurónyi devizaadósságot törlesztünk előre, de ha a forintalapú többletkibocsátás még jobban alakul, akár többről is szó lehet - mondta el Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak. Ez által idén már 32 százalékra süllyedhet az államadósságunk devizaaránya, a reális távlati cél pedig a 25 százalék elérése. Devizakötvény kibocsátása jövőre bár lehetséges, a szándék az, hogy ne kerüljön rá sor. A lakossági állampapírok a jelenlegi árazások mellett nagyon jól mennek, az állomány idén elérheti a 3000 milliárd forintot is, így egyelőre az adósságkezelő nem tervezi új termék bevezetését.
Mégis ki az, aki az elmúlt öt évben tizenháromszorosára növelte a magyar állampapír-állományát? Segítünk: nem a külföldiek és nem is a magyar lakosság. Ennél egy sokkal érdekesebb - korábban teljesen elhanyagolható - tulajdonosi szektorral állunk szemben. Persze gyanús, hogy ez a bizonyos valaki sem a sufniban talált sok milliárd forintot, amivel az államot finanszírozhatja, hanem volt "némi" hátszél.
Az Eurostat friss adatai szerint Magyarországon az államadósság belföldi nem pénzügyi befektetők - elsősorban a lakosság - által birtokolt tulajdonhányada 12 százalékos, ami komoly fejlődést jelez, figyelembe véve, hogy 2012 elején mindössze 3 százalék volt a lakossági részesedés - mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese az M1 aktuális csatornán csütörtökön.